These tools will no longer be maintained as of December 31, 2024. Archived website can be found here. PubMed4Hh GitHub repository can be found here. Contact NLM Customer Service if you have questions.


Pubmed for Handhelds

PUBMED FOR HANDHELDS

Search MEDLINE/PubMed

  • Title: [Neuroendocrine mechanisms controlling the development in puberty. A literature overview].
    Author: Ságodi L, Sólyom E, Kiss-Tóth E.
    Journal: Orv Hetil; 2018 Jul; 159(29):1175-1182. PubMed ID: 30008234.
    Abstract:
    Puberty is the stage of development in human life, when the hypothalamus-hypophysis-gonad axis is re-activated after quiescence. Humanity has long been concerned with the idea of exogenous and endogenous factors and mechanisms that influence the temporal course of puberty neuroendocrine events. Recent discoveries have helped to understand the functioning of the neuroendocrine system. It has been clarified that kisspeptin plays a key role in puberty and regulation of fertility. However, in the function of the gonadotropin-releasing hormone (GnRH) pulse secretion, besides kisspeptin, neurokinin B, dynorphin neurons other positive and negative signals are involved, guiding the release of hormones of hypophysis gonadotropin. The knowledge of these nerves further enhanced the understanding of GnRH pulsation modulation by endocrine, metabolic and environmental impacts. The authors point out the risk of endocrine disruptors in the physiological course of puberty. The aim of the review is to provide a comprehensive picture of the research results of the physiology of kisspeptin, as the manipulation of kisspeptin signaling has the potential for novel therapies in patients with pathologically low or high luteinizing hormone (LH) pulsatility. Orv Hetil. 2018; 159(29): 1175-1182. Absztrakt: A pubertas az ember életében az a fejlődési szakasz, amikor a hypothalamus–hypophysis–gonád-tengely újból aktiválódik a nyugalmi állapot után. Az emberiséget régóta foglalkoztatja az a gondolat, hogy vajon melyek azok az exogén és endogén tényezők és mechanizmusok, amelyek befolyásolják a pubertas neuroendokrin eseményeinek időbeli lefolyását. A közelmúlt felfedezései segítettek a neuroendokrin rendszer működésének megértésében. Tisztázódott, hogy a kisspeptin kulcsszerepet játszik a pubertas kialakulásában és a fertilitás szabályozásában. A GnRH-pulzációs szekréció működésében azonban a kisspeptin, a neurokinin B és a dinorfin neuronokon kívül más pozitív és negatív jelzések is részt vesznek, irányítva a hypophysis gonadotropin hormonjainak felszabadulását. Ezen idegek ismerete tovább erősítette a GnRH-pulzáció endokrin, metabolikus és környezeti hatások általi modulációjának megértését. A szerzők kitérnek az endokrin diszruptorok veszélyére a pubertas fiziológiás lefolyásában. Az áttekintés célja, hogy átfogó képet adjunk a kisspeptin fiziológiájával kapcsolatos eddigi kutatási eredményekről, mivel a kisspeptin-jelátvitel manipulációja új terápiás lehetőségekkel járhat a patológiásan alacsony vagy magas luteinizálóhormon (LH)-pulzációval rendelkező betegeknél. Orv Hetil. 2018; 159(29): 1175–1182.
    [Abstract] [Full Text] [Related] [New Search]