These tools will no longer be maintained as of December 31, 2024. Archived website can be found here. PubMed4Hh GitHub repository can be found here. Contact NLM Customer Service if you have questions.


Pubmed for Handhelds

PUBMED FOR HANDHELDS

Search MEDLINE/PubMed

  • Title: [The differential diagnosis of adverse reactions to non-steroidal anti-inflammatory drugs. In vitro and in vivo methods].
    Author: Baló-Banga JM, Schweitzer K.
    Journal: Orv Hetil; 2018 Sep; 159(38):1556-1566. PubMed ID: 30227736.
    Abstract:
    INTRODUCTION: According to the present knowledge, the effect of non-steroidal anti-inflammatory drugs (NSAIDs) depends on the inhibitory ratio of cyclooxigenase (COX)-1 to COX-2 in the plasma membranes. In addition to cardiovascular and gastrointestinal side effects, there are adverse symptoms which can be divided into cross-intolerance (non-immune mediated) and single or multiple hypersensitive (immune mediated) reactions. Due to clinical phenotypes and to in vivo aspirin reactivity, adverse effects could be further classified. AIM: The aim of these studies was a comparison of hit ratios obtained by a humoral serum test measuring specific immunglobulin E (IgE) against a rapid cellular test measuring interleukin (IL)-6 release from sensitized mononuclear cells due to various suspect NSAID after symptoms within one year. Retrospective case studies were performed in in- and out-patients of our teaching hospital in Budapest, between 2003 and 2013. METHOD: Specific anti-NSAID IgE levels were determined by ELISA in 55 cases. The other matching group of patients consisted of 51 patients and 9 tolerant persons. Their separated cells' supernatants were checked for IL-6 release incubated for 20 minutes by NSAID dilutions including intraassay controls by two-step ELISA assay. Both groups have been stratified according to "new" clinical classification. RESULTS: Results have disclosed no significant differences among the distribution of clinical symptoms between the two groups. In both groups, 9 non-steroidal anti-inflammatory drugs were tested representing all frequently used compounds with COX-1 inhibitory potential. The overall positivity rate was nearly double (65.4% against 36.9%) within the group using IL-6 release assay against that with specific IgE as the diagnostic tool. In certain cases, non-drug components of commercial preparations prompted IL-6 release as well which was paralleled by in vivo test results. Positive in vitro tests were obtained in both groups with clinically cross-intolerant as well as single or multiple sensitized cases. CONCLUSION: The rates of single or multiple sensitized cases exceeded in both groups that of cross-intolerant patients. In some phenotypes belonging to the latter categories, IgE type antibodies against acetylsalicylic acid could be detected as well. IL-6 release assay was the more sensitive test. In addition to pure drugs, other ingredients of medicines could also be responsible for adverse events. Orv Hetil. 2018; 159(38): 1556-1566. Absztrakt: Bevezetés: A nemszteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek hatása a sejtmembrán ciklooxigenáz-1-es és -2-es izoenzimeinek gátlása mértékétől függ. Ugyanez határozza meg a lehetséges túlérzékenységi tüneteket, melyek 2 alapvető csoportba: a keresztintolerancia (nem immunközvetített) és a „valódi” túlérzékenység (immunközvetített) csoportjába sorolhatók. A nem kívánt reakciók klinikai fenotípusok alapján és az aszpirinre mutatkozó in vivo reakciótól függően osztályozhatók. Célkitűzés: Egy régen ismert, a specifikus immunglobulin-E (IgE) kimutatásán alapuló humorális és egy, a korai sejtes aktivációt mérő 20’-es citokin (interleukin [IL]-6)-felszabadulás detektálásán alapuló módszer találati arányainak összehasonlítását tűztük ki célul. A 2003 és 2013 közötti időszakban vizsgált betegek tüneteinek retrospektív esetelemzését végeztük el. A vizsgálatok tünetmentes állapotban, a lezajlott tünetek után 1 éven belül történtek. Módszer: A fenti csoportokba tartozó különböző gyógyszerspecifikus IgE-szinteket az anamnézis szerint kiválasztott 55 esetből nyert szérumokból ELISA-módszerrel határoztuk meg. Összehasonlításként kétlépcsős ELISA-tesztben 51 beteg és 9 toleráns kontroll mononukleáris sejtfrakciója által hasonló gyógyszerekre kialakult IL6-felszabadulást mértük. Az eredményeket az „új” klinikai klasszifikáció szerinti alcsoportokra vonatkoztattuk. Eredmények: A két csoport között a tünetek megoszlásában nem volt lényeges különbség. Mindkét csoportban 9-9 nemszteroid gyulladáscsökkentő szert vizsgáltunk. A pozitivitások aránya közel a duplája (65,4% szemben 36,9%) volt az IL6-felszabadulással vizsgált csoportban, mint a specifikus-IgE-meghatározások csoportjában. Egyes készítmények nemgyógyszer-komponensei is váltottak ki IL6-felszabadulást, összhangban az in vivo próbákkal. A pozitív eredmények mindkét csoportban a keresztintoleráns és a szenzitivitáson alapuló kóresetekben is mutatkoztak. Következtetés: Az egyes vagy többszöri specifikus szenzitizáción alapuló esetek aránya meghaladta a keresztintolerancián alapuló esetekét. Az IL6-felszabadulás-vizsgálat érzékenyebbnek bizonyult. A készítmények hatóanyagán kívül az adalékok is okozhatnak mellékhatást. Orv Hetil. 2018; 159(38): 1556–1566.
    [Abstract] [Full Text] [Related] [New Search]