These tools will no longer be maintained as of December 31, 2024. Archived website can be found here. PubMed4Hh GitHub repository can be found here. Contact NLM Customer Service if you have questions.


PUBMED FOR HANDHELDS

Search MEDLINE/PubMed


  • Title: Psychoform and somatoform dissociative experiences in migraine: relationship with pain perception and migraine related disability.
    Author: Sengul Y, Sengul HS, Tunç A.
    Journal: Ideggyogy Sz; 2018 Nov 30; 71(11-12):385-392. PubMed ID: 30604937.
    Abstract:
    BACKGROUND AND PURPOSE: Migraine is a common and often debilitating disorder. Although the existence of a link between migraine and certain psychological features has long been known, data on dissociative experiences in migraine patients is insufficient. The aim of this study was to evaluate the presence of psychoform and somatoform dissociative experiences among migraine patients without aura and to examine their relationship with pain perception and disability. METHODS: A total of 110 outpatients diagnosed with migraine based on the International Classification of Headache Disorders-III (ICHD-III) criteria and 70 healthy subjects were enrolled to this study. Sociodemographic data, Somatoform Dissociation Questionnaire (SDQ), Dissociative Experience Scale (DES), Beck Depression Inventory (BDI), and Beck Anxiety Scale (BAS) scores were recorded for each patient. The Migraine Impairment Disability Assessment Scale (MIDAS) and Visual Analog Scale (VAS) scores were also determined. RESULTS: The mean SDQ and DES scores were significantly higher in migraine patients (p<0.001, p<0.01). According to SDQ, somatoform dissociation disorder, dissociative disorder not otherwise specified, and dissociative identity disorder were considered in 29.4%, 18.3%, and 10.1% of the migraine patients, respectively. Also, 20.9% of the patients had possible psychoform dissociation according to DES. A significant positive correlation was found between DES, SDQ scores, and VAS, MIDAS scores. Patients were found to have statistically significantly higher levels of depression and anxiety symptoms compared to healthy controls (p < 0.001). Higher DES and SDQ scores were associated with increased disability and pain level (p<0.01). CONCLUSION: Our findings seem to confirm the increased occurrence of somatoform and psychoform dissociative experiences in migraine patients. This study was intended as a beginning towards understanding dissociative experiences in migraine. BACKGROUND AND PURPOSE: A migrén gyakori és rendszerint testi gyöngeséggel járó megbetegedés. Habár régóta ismert a migrén és egyes pszichológiai jellemzők közötti kapcsolat, nem rendelkezünk elég adattal a migrénben szenvedő betegek disszociatív élményeivel kapcsolatban. A vizsgálat célja az volt, hogy aurával nem rendelkező migrénbetegek körében felmérjük a pszichoform és szomatoform élmények jelentkezését, és megvizsgáljuk azok kapcsolatát a fájdalompercepcióval és a fizikai korlátozottsággal. METHODS: A vizsgálatba 110 ambuláns migrénbeteget [diagnózisuk az International Classification of Headache Disorders-III (ICHD-III) alapján történt] és 70 egészséges kontrollszemélyt vontunk be. Rögzítettük a vizsgálati alanyok szociodemográfiai adatait, valamint a Szomatoform Disszociatív Kérdőívre (Somatoform Dissociation Questionnaire, SDQ), a Disszociatív Élmény Skálára (Dissociative Experience Scale, DES), a Beck-féle Depressziós Kérdőívre (Beck Depression Inventory, BDI) és a Beck-féle Szorongás Kérdőívre (Beck Anxiety Scale, BAS) adott válaszaikat. A vizsgálati alanyok kitöltötték a Migrén Korlátozottsági Kérdőívet (Migraine Impairment Disability Assessment Scale/MIDAS) és meghatároztuk Vizuál-analóg Skála (VAS) -pontszámukat is. RESULTS: Az SDQ- és a DES-pontszámok középértéke szignifikánsan magasabb volt a migrénbetegek körében (p < 0,001, p < 0,01). Az SDQ-pontszámok alapján szomatoform disszociációs zavar a migrénbetegek 29,4%-a esetében jelentkezett, míg nem specifikus disszociációs zavar 18,3%-uk, disszociatív személyiségzavar 10,1%-uk esetében. A DES-pontszámok alapján a betegek 20,9%-a esetében állhatott fenn pszichoform disszociáció. Szignifikáns pozitív korrelációt találtunk a DES- és SDQ-pontszámok, valamint a VAS- és MIDAS-pontszámok között. A kontrollszemélyekkel összehasonlítva, a migrénbetegek körében szignifikánsan ma­gasabb volt a depresszió és a szorongás szintje (p < 0,001). A magasabb SDQ- és DES-pontszámok megnövekedett fizikai korlátozottsággal és fokozottabb fájdalompercepcióval jártak együtt (p < 0,01). CONCLUSION: Eredményeink azt igazolják, hogy migrénbetegek körében megnövekszik a szomatoform és pszichoform disszociációs zavarok előfordulása. A szerzők szándéka további vizsgálatokat folytatni a migrénhez társuló disszociatív élmények megértése érdekében.
    [Abstract] [Full Text] [Related] [New Search]