These tools will no longer be maintained as of December 31, 2024. Archived website can be found here. PubMed4Hh GitHub repository can be found here. Contact NLM Customer Service if you have questions.


Pubmed for Handhelds

PUBMED FOR HANDHELDS

Search MEDLINE/PubMed

  • Title: [Myasthenia gravis: perioperative complications of 1002 transsternal thymectomies - historical overwiev of 34 years long practice at one institution].
    Author: Kas J, Kocsis Á, Kiss D, Simon V, Komoly S, Rózsa C, Svastics E.
    Journal: Magy Seb; 2019 Sep; 72(3):83-97. PubMed ID: 31544487.
    Abstract:
    Introduction: Thymectomy became an important part of the treatment of myasthenia gravis, since Alfred Blalock reported about his first surgery 80 years ago. Despite of several different surgical techniques already accepted abroad, sternal approach was the almost exclusive exposure for thymectomy in Hungary till 2006. In this publication, we analyze the direct surgical consequences and complications of this method. Methods: At the Surgical Department of Budai MÁV Hospital, 1002 transsternal thymectomies were performed during 34 years on patients suffering from myasthenia gravis. Surgeries were performed for neurological indications, following careful medical investigations, involving specialists in neurology and internal medicine. In cases associated with thymoma, surgery was indicated for two reasons: removal of the thymus and the tumor at the same time. Neurological indications, patient preparation, perioperative treatment and surgical technique have considerably changed during these 34 years. We interpret the results according to the two eras based on the most frequently applied surgical techniques (simple and extended thymectomy); we publish the data separately of the patients with thymoma and those who underwent repeated surgery, focusing basically on breath-related complications. Results: The patients' age was 32 years on the average (8-73 years). Women/men ratio: 3.5:1. Myasthenia gravis was associated with thymoma in 12.7% of the patients. Repeated thymectomy was necessary in case of 11 patients; further two patients required repeated sternotomy after cardiac surgery. Respiratory failure occurred in 21,3% out of 525 myasthenic patients operated in the first 19-year-old era, emergency re-intubation and tracheostomy happened in 12,8% and in 11,2% as well. In the second 15-year-old period postoperative respiratory failure occurred in 12,7% with emergency re-intubation in 7,1% and tracheostomy only in 1,2% out of 338 myasthenic patients. Respiratory failure occurred in 19.1% out of 126 patients operated for thymoma; re-intubation was necessary in 12.8% of the cases and tracheostomy was performed in 20.6% of the patients. Respiratory failure occurred in 13 patients, who underwent repeated surgery (46.1%); the ratio of re-intubation was 15.4% and that of tracheostomies 46.1%. Serious surgical complications were infrequent also in the entire group of patients: 2 patients required repeated surgery due to sternal bleeding; one more patient underwent repeated surgery due to rupture of the drainage tube, 4 cases of mediastinitis in the first group, two cases of heart injury and one case of sternal disruption occurred in the second period. The overall mortality was 1.4%: 1.3% in the first period, 0.3% in the second period, 4% in the thymoma group and 7.7% after repeated surgeries. Conclusions: In a historical overview, the ratio of serious respiratory and airway complications and the mortality after transsternal thymectomies has considerably decreased, but the postoperative respiratory failure and the surgical risk of transsecting the sternum still pose a real risk. Absztrakt: Bevezetés: Alfred Blalock 80 éve közölt első műtéte óta a thymectomia a myasthenia gravis kezelésének fontos részévé vált. A külföldön már elfogadott többféle műtéti eljárás ellenére itthon 2006-ig a szegycsonti feltárás szinte kizárólagos módszer volt a csecsemőmirigy eltávolításában. Közleményünkben ennek a módszernek a közvetlen sebészi következményeit, szövődményeit elemezzük. Módszerek: A Budai MÁV Kórház Sebészeti Osztályán 34 év alatt 1002 transsternalis thymectomia történt myasthenia gravis (MG) diagnózisú betegeken. A műtéteket neurológiai javallatra végeztük el, alapos kivizsgálás és ideggyógyászati-belgyógyászati előkészítés után. A thymomával társult betegségben a thymus és a tumor eltávolítása kettős indikációjú volt. A 34 év alatt egyaránt jelentősen módosult a neurológiai javallat és az előkészítés, a perioperatív kezelés és a műtéti technika is. Az eredményeket a legjellemzőbb műtéti technika (egyszerű és kiterjesztett thymectomia) alapján két korszakra tagolva, a thymomás és a reoperáción átesett betegek adatait pedig elkülönítve jelenítjük meg, elsősorban a légzéssel összefüggő szövődményekre koncentrálva. Eredmények: A betegek életkora 8 és 73 év között volt, átlagosan 32 év. Nő/férfi arány: 3,5:1. Az MG thymomával társult a betegek 12,7%-ában. Tizenegy betegnél rethymectomia, további két betegnél pedig szívműtét után resternotomia történt. Az első, 19 éves periódus először operált, csak myastheniás 525 betegéből 21,3%-ban következett be légzési elégtelenség a műtét után, sürgős reintubáció 12,8%-ban, tracheostomia 11,2%-ban történt. A második, 15 éves periódus 338 betegénél 12,7%-ban volt posztoperatív légzési elégtelenség, 7,1%-ban sürgős reintubációval, mindössze 1,2%‑ban légcsőmetszéssel kiegészítve. A 126 thymomás betegnél 19,1%-ban következett be légzési elégtelenség, 12,8%-os reintubációval és 20,6%-os tracheostomia aránnyal. A 13 reoperált betegnél 46,1%-ban lépett fel légzési elégtelenség, 15,4%-os reintubációval és 46,1%-os tracheostomia aránnyal. Súlyos sebészi szövődmény a teljes anyagban is kevés volt: 2 szegycsonti vérzés reoperációt igényelve, 1 további reoperáció drénbeszakadás miatt, 4 mediastinitis az első periódusban, két szívsérülés és egy szegycsont szétválás a második időszakban. A teljes műtéti halálozás 1,4% volt: első periódus (1,3%), második periódus (0,3%), thymomás csoport (4%) és a reoperációk után (7,7%). Következtetések: Történeti áttekintésben jelentősen csökkent a transsternalis thymectomia súlyos légzési és légúti szövődményeinek, valamint halálozásának aránya, de a műtétet követő légzési elégtelenség és a szegycsontátvágás sebészi kockázata továbbra is reális veszélynek tekinthető.
    [Abstract] [Full Text] [Related] [New Search]