These tools will no longer be maintained as of December 31, 2024. Archived website can be found here. PubMed4Hh GitHub repository can be found here. Contact NLM Customer Service if you have questions.


Pubmed for Handhelds

PUBMED FOR HANDHELDS

Search MEDLINE/PubMed

  • Title: [Exudative tonsillitis in children. How can we reduce the unnecessary antibiotic consumption?].
    Author: Takács A, Szűcs D, Terhes G.
    Journal: Orv Hetil; 2020 Jan; 161(2):50-55. PubMed ID: 31902236.
    Abstract:
    Introduction: Exudative tonsillitis is a common clinical picture during childhood. The majority of these cases are caused by viruses (Epstein-Barr virus [EBV], cytomegalovirus [CMV], influenza virus, parainfluenza virus, and adenovirus), and only some infections are caused by bacteria, mainly group A streptococci (GAS). On the basis of international guidelines, routine use of early antibiotic treatment is not recommended in these cases, because it seems not to prevent GAS-associated complications. Aim: Our aim was to determine those laboratory results which are useful to distinguish between bacterial and viral infections in children with exudative tonsillitis to reduce antibiotic overuse. Method: In our study, we evaluated 135 clinical data from 133 children with exudative tonsillitis. Patients were grouped according to the following criteria: the first group contained patients with acute CMV or EBV infections, while in the second group, CMV or EBV infections were not confirmed using serology. Results: On the basis of our results, EBV or CMV infections (66/135, 48.8%) were serologically confirmed in the majority of cases with exudative tonsillitis between 2016 and 2017, while the causative role of GAS was minimal in this patient group (3/65, 4.61%). In spite of this finding, the majority of patients (92%) were treated with antibiotics. Conclusion: Our retrospective findings confirmed that it is not possible to determine the causative agent of this clinical picture on the basis of symptoms, and physical findings, moreover laboratory results, such as high white blood cell count could not confirm bacterial infection. At the same time, elevated transaminase levels may refer to viral origin of infection, especially EBV or CMV with high predictive value; the use of extended laboratory tests may reduce the unnecessary antibiotic consumption. Orv Hetil. 2020; 161(2): 50-55. Absztrakt: Bevezetés: A lepedékkel, tüszőkkel fedett, gyulladt tonsilla gyakori elváltozásnak számít a gyermekgyógyászatban. A tünet hátterében az esetek nagyobb részében vírusfertőzés (Epstein–Barr-vírus [EBV], cytomegalovirus [CMV], influenza, parainfluenza, adenovírus) áll; csak kisebb arányban baktériumok, melyek közül az A-csoportú streptococcusok által okozott fertőzés kiemelendő. A jelenlegi irányelvek alapján nem ajánlott rutinszerű, preventív antibiotikumkezelés az A-csoportú streptococcusok által okozott szövődmények megelőzésére. Célkitűzés: Célunk volt meghatározni, hogy a lepedékes tonsillitis miatt felvett gyermekek esetén jelenthet-e differenciáldiagnosztikai segítséget a laboratóriumi értékek változása a felesleges antibiotikumhasználat elkerülésében. Módszer: A vizsgálat során 133 beteg 135, exsudativ tonsillitis miatt történt megjelenésének adatait elemeztük. A betegeket két csoportba osztottuk. Az 1. csoportba kerültek azok a betegek, akiknél EBV vagy CMV kóroki szerepe volt igazolható, míg a 2. csoportba azokat a betegeket soroltuk, akiknél szerológiai módszerekkel nem volt igazolható vírusfertőzés. Eredmények: A vizsgálati eredmények alapján 2016 és 2017 között az exsudativ tonsillitisek többségénél (66/135, 48,8%) a CMV és az EBV kóroki szerepe volt igazolható szerológiai módszerrel, míg Streptococcus pyogenes jelenléte csak néhány esetben (3/65, 4,61%) volt kimutatható torokváladékból. A betegek jelentős, 92%-a a fentiek ellenére antibiotikumkezelésben részesült. Következtetés: Retrospektív felmérésünk eredményei is alátámasztották, hogy a klinikai tünetek és a fizikális status alapján nem lehetséges a kóroki tényezőt megítélni, sőt a legtöbb esetben a kvalitatív vérkép eltérései és a gyulladásos markerek – például a C-reaktív protein (CRP) – emelkedése sem jelez egyértelműen bakteriális infekciót. Ellenben a transzaminázértékek emelkedése magas pozitív prediktív értékkel utal vírusfertőzésre, azon belül is a vizsgálat tárgyát képező CMV- és EBV-infekcióra. A laborvizsgálatok ez irányú kiterjesztésével a felesleges antibiotikumhasználat jelentősen csökkenthető. Orv Hetil. 2020; 161(2): 50–55.
    [Abstract] [Full Text] [Related] [New Search]