These tools will no longer be maintained as of December 31, 2024. Archived website can be found here. PubMed4Hh GitHub repository can be found here. Contact NLM Customer Service if you have questions.
Pubmed for Handhelds
PUBMED FOR HANDHELDS
Search MEDLINE/PubMed
Title: [Percutaneous ethanol injection efficacy in the treatment of benign thyroid nodules. Ten-year follow-up of 254 patients]. Author: Solymosi T. Journal: Orv Hetil; 2020 Feb; 161(6):224-231. PubMed ID: 32008349. Abstract: Introduction and aim: Although percutaneous ethanol sclerotherapy for the treatment of benign thyroid nodules (PEI) has been used for more than 30 years, there are only two studies in thyroid cysts (THCY) and 2 in autonomously functioning nodule (AFN) in which the mean follow-up reaches at least five years, while in the event of non-autonomously functioning solid nodules (NAS), there is not any study with at least 5-year mean follow-up. Our study focuses on the long-term efficacy of PEI in benign thyroid nodules. Method: We analyzed the long-term success of PEI in 254 patients treated for more than 10 years. The success was defined as 50% or greater reduction in nodule volume. In addition, the patient had to remain euthyroid without thyrostatic therapy in AFN. Results: The 10-year success rate was 79.4%, 37.1% and 69.4% in THCY, AFN and NAS, respectively. In 23.3% of unsuccessful PEIs, the failure could be revealed only after 5 years of follow-up. The mean nodule volume at 10-year follow-up related to the initial size was 29.8%, 39.6% and 48.9% in THCY, NAS and AFN, respectively. In THCY, PEI proved to be significantly more effective in older patients while other parameters (size of the nodule, amount of the injected alcohol and the ratio of these) did not correlate significantly with the success rate. Conclusions: Our study which presents the longest follow-up in all 3 types of benign thyroid nodules confirms that PEI has a minimal role in AFN, is recommendable in THCY and might have a role in NAS. The success rate decreases over time which emphasizes the importance of the long-term follow-up in the judgement of PEI. Orv Hetil. 2020; 161(6): 224-231. Absztrakt: Bevezetés és célkitűzés: A perkután etanolinjekciós (PEI) kezelést ugyan 30 éve alkalmazzák a pajzsmirigy jóindulatú göbeinél, a legalább 5 évet elérő átlagos követési időt felölelő tanulmány pajzsmirigycisztáknál (PMCI) és autonóm adenomáknál (AUAD) 2-2 akad, míg nem autonóm működésű, szolid göböknél (NASZ) egy sincs. Munkánkban jóindulatú pajzsmirigygöbök PEI-kezelésével szerzett hosszú távú tapasztalatainkról számolunk be. Módszer: 254, legalább 10 éve PEI-kezelt betegnél vizsgáltuk a kezelés hosszú távú sikerességét. Ennek feltétele, hogy a göb térfogata az eredeti 50%-a alatt maradjon, AUAD esetében emellett a betegeknek kezelés nélkül is euthyreoidnak kellett maradniuk. Eredmények: 79 PMCI esetében 79,4%, 100 AUAD-nál 37,1%, 75 NASZ-nél 69,4% volt a sikerességi arány 10 évvel a PEI után. Az összes sikertelennek bizonyult kezelés 23,3%-ában csak több mint 5 év követési idő után derült fény a kezelés sikertelenségére. A göbök térfogata a követési idő végén a kezelés előtti térfogat 29,8%-a lett PMCI, 39,6%-a NASZ és 48,9%-a AUAD esetében. PMCI esetében szignifikánsan eredményesebb volt a kezelés idősebbeknél, más paraméter (göbtérfogat, a beadott alkohol mennyisége, ezek aránya) nem mutatott szignifikáns kapcsolatot az eredményességgel. Következtetés: Mindhárom jóindulatú göb esetében az eddigi leghosszabb követési időt felölelő tanulmányunk megerősíti, hogy AUAD esetében csak kivételes esetekben, PMCI esetében általában ajánlható a PEI. NASZ esetében a módszernek szintén van létjogosultsága. A PEI hatásossága az idő előrehaladtával tovább csökken, ami a hosszú távú követés fontosságára hívja fel a figyelmet. Orv Hetil. 2020; 161(6): 224–231.[Abstract] [Full Text] [Related] [New Search]