MEDLINE/PubMed Journal Browser Search

Pubmed for Handhelds

PUBMED FOR HANDHELDS

Search MEDLINE/PubMed

Title: [Clinical risk assessment in decision making for hospital discharge of patients with pulmonary embolism].
Author: Pandur A, Schiszler B, Tóth B, Priskin G, Sipos D, Betlehem J, Radnai B.
Journal: Orv Hetil; 2022 Jul 17; 163(29):1152-1158. PubMed ID: 35895450.
Abstract:
Introduction: There are a vast number of studies that analyze the safest possible way of early at-home treatment of patients with pulmonary embolism after diagnosis. Objective: Our study aimed to find out how many patients could be discharged safely and without complications, if using the three validated score systems of the 2019 European Society of Cardiology guideline regarding pulmonary embolism. Method: Throughout our retrospective, quantitative study, we gathered data from the 2015-2018 period before the establishment of the new, 2019 guideline. We assessed patients who had a diagnosis of pulmonary embolism at the emergency room in the given period. With the help of the prognostic score systems, we retrospectively made a risk stratification using the main symptoms and vital parameters. We analyzed the categorical variables with chi-square test. For assessing two continuous variables, we used Pearson's correlation. We defined our level of significance at p<0,05. Results: 374 (199 female and 175 male) patients were enrolled in our study. Our retrospective calculation had the following results: based on the PESI score 151 patients, on the basis of the sPESI 101 patients and according to the Hestia criteria 50 patients could have been discharged, treated at home without complications and increasing the mortality. The negative predictive value (PESI: 98%, sPESI: 100%, Hestia: 100% with CI: 95%) and sensitivity (PESI: 91%, sPESI: 100%, Hestia: 100%) of the three prognostic scores showed applicable efficiency. Conclusion: We concluded that all three prognostic criteria can be used safely taking the local clinical experience and preference into consideration, aiming at early discharge. Adapting them nationally could decrease hospital load. Bevezetés: Számos kutatás foglalkozik azzal, hogy az igazolt tüdőemboliás betegek diagnózis utáni korai otthoni kezelése miként tud biztonságosan megtörténni. Célkitűzés: Kutatásunkkal arra kerestük a választ, hogy az Európai Kardiológiai Társaság 2019-ben kiadott tüdőembolia-ellátási iránymutatója alapján javasolt három validált prognosztikai pontrendszer alkalmazásával mennyi beteget lehetne a kórházból mielőbb hazabocsátani biztonságosan és szövődménymentesen. Módszer: Retrospektív, kvantitatív kutatásunk során a 2019-ben kiadott iránymutatás megjelenését megelőző, 2015 és 2018 közötti időintervallumot tekintettük át. Célcsoportként azokat a betegeket vizsgáltuk, akik esetében a sürgősségi osztályon tüdőembolia igazolódott. Ezen betegeknél utólagos rizikóstratifikációt végeztünk a feltüntetett panaszok és vitális paraméterek alapján a prognosztikai pontrendszerek segítségével. A kategorikus változókat khi-négyzet-próba segítségével elemeztük. Két folytonos változó közötti kapcsolat keresésére korrelációvizsgálatot használtunk. A kapott eredményeket p<0,05 esetén tekintettük szignifikánsnak. Eredmények: Mintánkat 374 fő (199 fő nő és 175 fő férfi) alkotta. Az utólagos kalkuláció során a PESI-pontszám alapján 151 főt, az sPESI alapján 101 főt, a Hestia-kritériumok szerint 50 főt lehetett volna korán hazabocsátani és otthon kezelni szövődménymentesen, halálozás nélkül. A három prognosztikai pontrendszer negatív prediktív értéke (PESI: 98%, sPESI: 100%, Hestia: 100%, CI: 95%) és szenzitivitási mutatói (PESI: 91%, sPESI: 100%, Hestia: 100%) megfelelő hatékonyságot mutatnak. Következtetés: Következésképpen elmondható, hogy mindhárom prognosztikai pontrendszer biztonságosan alkalmazható a helyi klinikai tapasztalatok és preferenciák szerint a korai hazabocsátás céljából, hazai adaptálásával a kórházi terhek csökkenthetők lennének. Orv Hetil. 2022; 163(29): 1152–1158.

[Abstract] [Full Text] [Related] [New Search]